Reklámkampány az egyenlítőnél...

 Tényleg mindenhol találni iszonyatos ökörségeket. Mai bejegyzésem rövid, de annál sokkolóbb. A divatőrület mindent elsöpör.

tovább a cikkhez...

TESCO biztonságos

 Remélem nem fogok megsérteni egyetlen biztonsági őrt sem, de be kell valljam, mindig jókat derülök rajtuk, ahogyan csapatba verődve vonulgatnak az üzletben. Peckesen, kimérten, büszkén! Hogy mit tennének "éles" helyzetben? Inkább hagyjuk. És igen... Előítéleteim vannak velük szemben. Úgy gondolom, hogy egy részük azért választotta ezt a munkát, mert más nem jutott, más részük pedig azért, mert hatalomvágyuk nagyobb az önkritikájuknál. 

tovább a cikkhez...

Veszélyes hulladék

 Jó ideje nem írtam semmit egyik blogomba sem. (Bizony... Több is van...) Mivel a nézettségem kritikán aluli, így valószínűleg senkinek nem hiányzott. (rajtam kívül) Most bepótolom. Rengeteg emberi hülyeséggel találkoztam mostanában, ideje lesz kiírnom magamból. Kezdjük mindjárt a lomtalanítással.

tovább a cikkhez...

Járda

 Egy darab betonról mennyi minden juthat az ember eszébe. És ennek nyomán mennyi hülyeséggel találja magát szembe. A közelünkben lévő téren hatalmas betonelemek akadályozzák az autósokat abban, hogy a füves területre álljanak. Ma, amikor a fiatal zöldséges megkérdezte, hogy miért ilyen tömbök vannak leásva mindenhová, akkor jöttem rá, hogy ez még a "régi jó" tervgazdálkodás maradványa. Abból a korszakból, amit gulyáskommunizmusnak hívnak, és sajnos egyre több feledékeny ember kíván vissza.

tovább a cikkhez...

IQ betyár

 Ma lementettem a teljes arckönyv múltamat. ( Aki nem tudná, hogyan kell: Fiókbeállítások -> Tölts le egy másolatot a Facebookon tárolt adataidról.) Nagyszerű. Az már kevésbé, hogy a jegyzeteimet nem találtam a mentett adatok között. Így hát elkezdtem őket egyesével átnézni, és az arra érdemes írásokat lementeni. Ezt a gyöngyszemet találtam. (A kép illusztráció, ennyire nem sötét a Katika...)

tovább a cikkhez...

15 Ft

 Az elmúlt napokban nem írtam. Nem azért, mert nem akadtam bele idiótákba, lelki csipke nélküli gyökerekbe, hanem mert egyszerűen nem volt időm... De most újult erővel fogok neki mások ekézésének! Imádom ugyanis mások szemében tekergetni a szálkát. Mai bejegyzésem témája 15 forint. Nem nagy pénz. Mégis vannak, akik ennyiért képesek lemenni kutyába.

tovább a cikkhez...

Kerék Pál versenyző

 Megrögzött bringás vagyok. Éppen ezért kétszeresen dühít, amikor idióta kerekezőkkel hoz össze az élet. Sok mindent láttam már, de a ma esti...

tovább a cikkhez...

A kétnevű kétarcú

 A Margit-sziget a Duna egyik szigete Magyarországon, Budapestnél. Közigazgatásilag Budapest XIII. kerületéhez tartozik, és Margitsziget néven Budapest egyik városrészét alkotja.

 Kétarcú, kétnevű...

 Azt már régóta tudom, hogy Stallone egy hibás elnevezésű terv szülötte volt a Dredd bíróban.

Janus valóban kétarcú, de két arca között nincs különbség (nyilván a két arc a hídon két oldalról jövők figyelésére "szolgált", eredete talán ez lehet - de a kétarcúságot magyarázzák a múlt és a jövő felé való tekintésnek is). Így kissé helytelen is a "Janus-arcú"mai használata, mivel ez alatt valamilyen dolog ellentmondásosságát, ellentétes tulajdonságok egymásmellettiségét értjük, noha erről az eredeti istenség esetében szó sincs...

 Tehát marad a kétarcú. Éppen ezért kezdjük a kétnevűvel!

 Margit-sziget, vagy Margitsziget? Hűvös-völgy, vagy Hűvösvölgy? A legtöbb embert valószínűleg még egyetlen pillanatig sem gondolkodott ezen. Pedig egyszerű. Ha földrajzi név, akkor kötőjeles, ha pedig mint lakhely szerepel, akkor egybe kell írni. (A lakhely kb. úgy értendő, mint a városrész)

 Most pedig térjünk rá a kétarcúságra.

 Budapest gyöngyszeme kedvenc sétálóhely sokak számára. Rengetegen sportolnak, pihennek itt minden nap. És persze buliznak is éjjelente. Na ezt nem kéne... Persze szegény fiataloknak kell a kikapcsolódás, és kell a rengeteg szabadtéri szórakozóhely. Olyanok, mint pl. a ZP. (Van saját véleményem erről, de inkább nem osztom meg.)

Lássuk, milyen egy vasárnap reggeli séta a szigeten.

 A Holdudvar közvetlen közelében ezt láthatjuk. Itt még azt gondolnánk, hogy a rendes fiatalok megpróbálták éjjel a szemetesbe dobni a hulladékot, csak sajnos megtelt. De ők még így is rendesek voltak, és mellé tették, nem elszórták a parkban.

 Csak pár métert kell gyalogolnunk, és kiderül, nem a kukák kapacitásával van a baj. Itt semmi nem indokolta a "körbeszórást". Hacsak az alkoholos befolyásoltság nem. Egyszerűen nem találtak bele.

 Még távolabb sétálva ez az elképzelés is megdőlni látszik. Azért egy kukába csak bele tud dobni egy részeg bulizó egy üveget! De nem...

 Az üveg helye nem a szemetesben van. Iszogatunk a padon, és ha nem okádjuk le, akkor rajta hagyjuk a mocskunkat.

 És igen! Az bizony ott egy szeméthalom. Körülötte a békés piknikezők. Ők valószínűleg gyakorlott vasárnapi pihenők, és jól tudják, hogy több óra (nap) kell ahhoz, hogy ismét tiszta legyen a park.

 Ha viszont szerdán kirándulunk el a szigetre, akkor ilyen kép fogad:

 Péntek estig... Aztán jön az éjszaka...

tovább a cikkhez...

Korlátok

Bár a korlátokról szeretnék írni, egy kerítés képét tettem ki a bejegyzés elejére. Nem véletlenül. Az emberek nagy része a korlátokra úgy gondol, mint valami akadályra, ketrecre, ami elzárja előlük az újat, az ismeretlent.

Pedig a jól elhelyezett korlátok védenek. Mások tapasztalatainak útjelzői...

tovább a cikkhez...

Maradandót alkotni

Él valahol Budapesten egy ember, aki első "blikkre" pont olyan, mint bárki más. Egyszerű átlagember, átlagos élettel, átlagos problémákkal, örömökkel, gondolatokkal. Csak az ambíciói hatalmasak.

 Ez az ember reggel, miután felébred, nem a konyhába indul kávézni, hanem kicsit még ejtőzik a plafont bámulva. Percekig képes egy hatalmas kaszáspókot elnézni, ahogyan a hálójával foglalatoskodik, azon merengve, hogy mit is csináljon ma. Valami igazán fontosat, amiről évek múltán is eszébe jut majd az embereknek. Még talán kicsit ki is húzza magát a takaró alatt, tekintete acélozódik, állát oldalra fordítja, és felvesz egy furcsa tetániás pózt, olyat, mint amilyennek a hadvezérek tartását gondolja. És elmosolyodik.

 A mosoly még akkor is az arcán van, mikor végre rászánja magát, és kibújik az ágyból. Melegség önti el, fülében lüktet a vér, mert már tudja, mit fog tenni. Kimért mozdulatokkal készülődik, párszor a konyhai tükörre pillant, megelégedve szemléli büszke vonásait.

 A délelőttöt intenzív készülődéssel tölti. Felkeres pár üzletet, megszerzi a szükséges hozzávalókat, közben jár az agya. A tervet pontosítja, csiszolja a részleteket. Amikor nemcsak a fizikai valója, de az elméje is felkészült a nagy tettre, öntudatlanul az erdő felé veszi az irányt.

Tudja, hogy nagy és fárasztó út vár rá, de már nincs semmi ami vissza tudná tartani. Arcán elszántság, izmaiban duzzadó akarat.

KIMEGY A SEGGFEJ EGY ERDEI TŰZRAKÓHELYHEZ, ÉS MINDENT LEÖNT RÓZSASZÍN FESTÉKKEL!

tovább a cikkhez...